A befektetésekkel, részvény-, és egyéb piacokkal, tőzsdével számtalan könyv foglalkozik, ezúttal bemutatunk közülük néhányat, melyet szívből ajánlhatunk mindenkinek. Van, amelyik a téma iránt kevéssé érdeklődőknek is érdekes olvasmány, hisz egy-egy élettörténet is végigkövethető bennük, a befektetésekkel foglalkozóknak pedig rendkívül hasznos olvasmányok.
Minden idők legnagyobb spekulánsa
Az első igazán érdekes tőzsdei könyv még a múlt század elejére, sőt, a 19. század végére vezet vissza bennünket, amikor még a vezetékes telefon is újdonságnak számított, így az információáramlás nehézkes volt, ugyanakkor a nagyobb tőzsdéken (Amszterdam, London, New York) már régóta pezsgett az élet.
Miután a tőzsdei megbízásokat hatékonyan még nem tudták távolabbról leadni, USA-szerte a fogadóirodákhoz hasonló tőzsdetermeket nyitottak a brókercégek, ahol az ügyfelek nem vették meg vagy adták el ténylegesen a részvényt, hanem a telexen érkező árakon köthettek, és az ügylet másik oldalán a brókercég állt, abban a reményben, hogy a befektetők összességében többet veszítenek, mint nyernek, a különbözetből pedig a cég szépen megél.
A tőkeáttét gyakorlatát már itt is alkalmazták: hagyták, hogy a befektetők pénzük értékének többszörösével fogadjanak.
Egy ilyen brókercégnél kezdett dolgozni az iskolából kikerülve a mindössze 14 éves Jesse Livermore, akinek történetét Edwin Lefévre: Egy spekuláns feljegyzései című könyve meséli el, eredeti címe: Reminescences of a Stock Operator. A történet úgy indul, hogy a táblára az árfolyamokat krétával kiíró fiú észreveszi a számokat figyelve a trendeket, majd elmegy egy másik ilyen céghez, és pozíciókat nyit. Mai kifejezéssel azt mondanánk: kirajzolódtak előtte a technikai elemzésben használt grafikonok, megérezte az induló trendeket.
Mindezt akkora sikerrel, hogy elnyerte a brókerház pénzét, ezért kitiltották onnan.
Ezt követően más brókercégekhez ment, de persze ugyanez történt, ezért végül Amerika összes brókercégétől kitiltották, legalábbis ebből a fajta kereskedésből: ha folytatni akarta, immár ténylegesen meg kellett vennie a részvényeket a tőzsdén.
Jesse Livermore (Forrás: Wikipedia)
Az igazi tőzsdei kereskedésben folytatódik a történet, ami rendkívül fordulatos és izgalmas, ezen felül azonban beleláthatunk a tőzsdei kereskedés, és általában az olyan befektetések pszichológiájába, ahol tömegek vesznek részt.
A könyv nem tanít, csak tapasztalatokat oszt meg, ugyanakkor olvasója rengeteg ismerettel gyarapszik a részvénypiacokkal kapcsolatban, ráadásul olyan örökös jellemzőkkel, amelyek 100 év alatt sem változtak: ugyanúgy működnek az internetes és influenszerek által befolyásolt kereskedésben, mint az egykori tőzsdetermiben, hisz az emberi természet ugyanaz maradt.
A könyvet először 1923-ban adták ki, de népszerűsége azóta sem csökkent, mivel a valaha élt alán legnagyobb spekuláns történetét és tapasztalatait osztja meg az olvasóval.
André Kostolany
Ha már tőzsdepszichológiáról a és a befektetőik tömegeinek viselkedéséről van szó, ki mást említhetnénk következőnek, mint a magyar származású André Kostolanyt, aki a spekulációt 13 évesen kezdte Bécsben, családjával a Tanácsköztársaság elől menekülve, a felbomlott Monarchia utódállamainak számtalan valutáját váltva. Később immár Párizsban a részvénypiacok felé fordult, de árutőzsdei termékekkel is kereskedett, tulajdonképpen mindenféle befektetéssel foglalkozott.
Több könyvet is írt, melyek egyaránt foglalkoznak konkrét ügyleteivel, tapasztalataival, és közben számtalan anekdotát is elmesél, így a könyvek rendkívül szórakoztatóak is egyben.
André Kostolany
Hogy csak néhányat említsünk: Tőzsdepszichológia, A pénz és a tőzsde csodavilága, illetve A befektetés művészete, melyet közvetlenül 1999-ben, 93 évesen bekövetkezett halála előtt írt. Könyveiben a szakmaiság és a közérthetőség együtt jár, így
a laikusoknak is könnyű, jól érthető olvasmány, a tapasztaltabbak, szakmabeliek pedig egyenesen kötelező olvasménynak tekinthetik.
Kostolany a rendszerváltás után sokszor járt itthon, az újranyitott Budapesti Értéktőzsdét is többször meglátogatta, sőt, díszelnökévé is választották, és itthon több előadást is tartott. Azóta technikailag többet változott a tőzsdézés, mint az előző 100 évben, azonban ahogy Livermore, úgy Kostolany esetében is olyan szabályokról, tapasztalatokról van szó, melyek napjainkban ugyanúgy érvényesek, mint megírásuk idején.
Warren Buffett ajánlásával
A hosszú távú befektetőknek ajánlható egy másik örökzöld mű, amelyet Warren Buffett is kedvenc könyvei között említ, sőt,
a világ jelenlegi talán legtehetségesebb értékapapú befektetője előszót és függeléket is írt hozzá.
A mű a Benjamin Graham által írt Az intelligens befektető, melyet a szerző eredetileg 1949-ben írt, majd későb kibővített.
A jelenleg is kapható, már századunkban kibővített kiadásban Jason Zweig tőzsdei újságíró adaptálja a szerző tapasztalatait a modern piacokra, rámutatva, hogy az alapelvek mennyire azonosak maradtak az idők folyamán az értékalapú befektetők számára is, akik a megfelelő részvények kiválasztásával és nagy türelemmel, esetenként évtizedekig tartott befektetésekkel hosszú távon érnek el stabil, viszonylag magas hozamot.
Kezdőknek és haladóknak
A technika fejlődik, a kereskedési módszerek változnak, az ügyletkötések gyorsulnak, sőt, újabb és újabb, egyre elvontabb befektetési termékeket találnak ki, azonban a lényeg, a befektetők viselkedése nem változik. Ahogyan az a folyamat sem, hogy a céltudatos, a tömeglélektant remekül ismerő szereplők megfelelő piaci környezet esetén felverik az erre alkalmas termékek árát (legyen az tulipánhagyma, divatos szektor részvénye vagy kriptodeviza), majd a megfelelő marketinggel rásózzák a ömegekre azokat. A legtöbb lelkes, de tapasztalatok és tudás nélkül befektetni akaró piaci résztvevő ennek lesz áldozata.
Az említett könyvek legfőbb erőssége talán, hogy a piacok örök érvényű törvényszerűségeire mutatnak rá, így a belőlük meríthető tudás, tapasztalat egyrészt megóvhatja a kezdőket ezektől a kellemetlen és igen költséges kalandoktól,
ugyanakkor egy életen ár végigkíséri azokat, akik már maguk is gyakorló tőzsdések, vagy túljutva a kezdeti nehézségeken, később azzá válnak.